Egy nap, amikor álmodoztam, az agyam hirtelen kérdéssel meglepett— ” miért emeljük fel a szemöldökünket, amikor meglepődünk?”A meglepetés sok ábrázolása mindig úgy tűnik, hogy három jellemzőt mutat: emelt szemöldök, kiszélesített szemek, leesett állkapocs (nyitott száj). Hasonló kifejezésekkel reagálok, amikor meglepődtem, vagy egy olyan tény, amely megváltoztatta a világ perspektíváját, vagy amikor a barátaim megleptek a születésnapomon!
Amikor ásott körül válaszokat, rájöttem, hogy emelt szemöldök, vagy bármilyen más változás a kifejezés, nem egy univerzális válasz meglepetés. Azonban számos ábrázolás szerint egyértelműen a szemöldökét meglepetéssel társítottuk.
Szóval, miért emeljük fel a szemöldökünket, amikor meglepődünk? Miért emeljük fel a szemöldökünket, amikor meglepődünk?Frissítve: 1 Július 2021 Által Salama Yusuf
Tartalomjegyzék
Hogyan lepődünk meg
A meglepetésmechanizmus és az evolúció
Arckifejezés meglepetés
Utolsó Szó
Darwin szerint akkor emeljük fel a szemöldökünket, amikor meglepődünk, hogy jobban láthassunk, de igaza volt?
Egy nap, amikor álmodoztam, az agyam hirtelen kérdéssel meglepett— ” miért emeljük fel a szemöldökünket, amikor meglepődünk?”A meglepetés sok ábrázolása mindig úgy tűnik, hogy három jellemzőt mutat: emelt szemöldök, kiszélesített szemek, leesett állkapocs (nyitott száj). Hasonló kifejezésekkel reagálok, amikor meglepődtem, vagy egy olyan tény, amely megváltoztatta a világ perspektíváját, vagy amikor a barátaim megleptek a születésnapomon!
Amikor ásott körül válaszokat, rájöttem, hogy emelt szemöldök, vagy bármilyen más változás a kifejezés, nem egy univerzális válasz meglepetés. Azonban számos ábrázolás szerint egyértelműen a szemöldökét meglepetéssel társítottuk.
Szóval, miért emeljük fel a szemöldökünket, amikor meglepődünk?
Klasszikus meglepett kifejezés
Klasszikus meglepett kifejezés (fotó: Wikimedia commons)
Hogyan lepődünk meg
A meglepetés eleme egyenesen a csoda és a kíváncsiság eleme között helyezkedik el. Korai korunktól kezdve újszerű és váratlan dolgokra reagálunk. A meglepetés érzése nem más, mint a váratlan és/vagy regényre adott reakció. Nem meglepő, hogy a váratlan események miért és hogyan idézik elő a meglepetés érzését, egy hatalmas kutatási terület.
Tapasztalataink formálják hitrendszerünket a világról és a benne lévő helyünkről, amit a pszichológusok séma-nak neveznek. A múltbeli és a jelenlegi tapasztalatokból formáljuk a sémáinkat, és ezek alapján—nem teljesen tudatosan-előre jelezzük, hogy mi történhet vagy nem történhet meg a következő esetben, vagy egy év múlva.
Ha még soha nem kapott meglepetés születésnapi partit, vagy bármilyen jelzés arra, hogy a meglepetés születésnapi partik akár lehetőség is lehetnek, az agyad kiküszöböli ezt a lehetőséget.
Tehát, ha egy meglepetés szülinapi buli történik, és látod, hogy a barátaid és a családod ott áll egy tortával és Streamerekkel, az meglepetés lesz. A séma nem tudta megjósolni ezt.
A meglepetés mennyisége attól függ, hogy milyen váratlan az esemény. Minél váratlanabb, annál több meglepetést érez. A meglepetésmechanizmus és az evolúció
A „meglepetés” felébreszti bennünk a kíváncsiságot—az agy viszketést, hogy elemezze a váratlant. Kíváncsiságból tanulunk. Minden figyelmünket az esemény felé irányítjuk, eltérítve más mentális folyamatokat, például aggódni a munka vagy az álmodozás miatt. Egy váratlan dologra összpontosítunk, evolúciós értelme van. A váratlan esemény olyan veszély lehet, amellyel még soha nem találkoztunk, vagy olyan lehetőséggel találkozunk, amely segíthet a túlélésben. A meglepetés segít építeni a világ tapasztalat. Ha valaki dobott egy születésnapi party az Ön számára, az agy integrálja, hogy a séma. Most, ha valaki dob egy másik meglepetés fél az Ön számára, akkor valószínűleg kevésbé meglepett, mint te voltál az első alkalommal.
A fejed a meglepetés irányába mozdul, és minden érzéked magas riadókészültségbe kerül. Annyira teljes mértékben a meglepetésre összpontosítunk (hangos bumm a szoba sarkában), hogy agyunk egy pillanatra vak lesz más ingerre.
A mentális felfedezésünkkel párosulva az arckifejezéseink, amelyek a szemöldök emeléséhez vezetnek…
Arckifejezés meglepetés
Minden idők leghíresebb evolúciós biológusa, Charles Darwin szerint felemeljük a szemöldökünket és kiszélesítjük a szemünket, hogy jobban lássunk. Szélesíti látóterünket, ami lehetővé tenné számunkra, hogy jobban érzékeljük a „meglepetést”. Ez, Darwin és sokan utána posztuláltak, segített evolúciós őseinknek jobban érzékelni a veszélyt, növelve túlélési esélyeiket.
A későbbi evolúciós biológusok és pszichológusok Darwin hipotézisét vizsgálták. Meglepő módon (vagy nem meglepő módon egyesek számára) a kutatók vegyes zsák választ találtak.
A legtöbb ember, kiderül, nem változtatja meg jelentősen kifejezését, amikor meglepődik. A meglepett személy jellegzetes szemöldökfelemelését, kiszélesedő szemét és nyitott száját csak 10-30% – os kisebbség mutatja, amint azt különböző tanulmányok kimutatták. Ugyanez igaz más érzelmekre is, mint például a boldogság, a szomorúság és az undor.
Ez nem azt jelenti, hogy a test nem reagál a meglepetésekre. A vizsgálatok kimutatták a verejtékmirigy aktivitásának növekedését és a pulzusszám csökkenését.
Ez kizárja Darwin hipotézisét, miért léteznek ezek a kifejezések? Az egyik szempont a társadalmi kommunikáció. Segít az érzelmeink kommunikálásában másoknak, amikor a társadalomban működnek. A haragot mutató egyén rosszallást mutatna más tagok számára, míg a félelem kifejezése veszélyt jelezne. Hasonló eset a meglepetés. Gyakran válaszolunk egy meglepetésre az „Ó” kifejezéssel, mintha megmutatnánk a másik személynek, hogy meglepődtünk.
Fontos azonban megjegyezni, hogy ezek mind hipotézisek, és még mindig azt vizsgáljuk, hogy hogyan és miért okozunk meglepetést a mi módszerünkben. Csak előfordul, hogy Darwinnak nem volt igaza. Függetlenül attól, hogy egy meglepetés felemeli-e a szemöldökét, vagy sem, növeli a kíváncsiságot, valamint azt a vágyat, hogy megosszák ezt a meglepetést. Meglepő tény, hogy kíváncsi lehet a témára, kiterjesztve a körülötted lévő világot. Nem is beszélve arról, hogy a meglepetések kellemesek (a legtöbb ember számára), és bizonyíték van arra, hogy meglepetéseket keresünk, mert örömöt adnak nekünk.
Alice Walker szavai: „ne számíts semmire. Élőben a meglepetés.”úgy tűnik, jó tanácsot élni!