Jacques Lacan a tükörszínpadot úgy írta le, hogy a baba először néz magára, és formálja egyéniségét és egóját.
Láttad már valaha, hogy egy baba megnézi a tükörben való tükröződését? Ha elég szerencsés vagy ahhoz, hogy tanúja legyen egy ilyen eseménynek az első alkalommal, amikor megtörténik, észrevesz valami nagyon érdekeset, ami történik.
A baba, miután látta a saját tükörképét, rövid ideig megdöbbent, majd nagyon szórakoztatja, amit a tükörben lát.
Ez úgy tűnhet, mint egy kis, aranyos esemény, de az évek során, pszichoanalitikusok már vakarja a fejüket, és vitatkoznak, hogy milyen pillanatok, mint ezek képviselik a fejlesztés egy személy.
Szóval, mit jelent ez a kis pillanat? Nagyon egyszerű – egy gyermek először figyeli magát, regisztrálja—vagy döntő pillanat egy személy fejlődésében? Miért Nem Néz Ki Olyan Jól A Tükörképed, Mint Gondolnád?Frissítve: 15 Április 2021 Raag Trivedi
Tartalomjegyzék
Jacques Lacan
Lacanian tükör színpadi elmélet
Következtetés
Jacques Lacan a tükörszínpadot úgy írta le, hogy a baba először néz magára, és formálja egyéniségét és egóját.
Láttad már valaha, hogy egy baba megnézi a tükörben való tükröződését? Ha elég szerencsés vagy ahhoz, hogy tanúja legyen egy ilyen eseménynek az első alkalommal, amikor megtörténik, észrevesz valami nagyon érdekeset, ami történik.
A baba, miután látta a saját tükörképét, rövid ideig megdöbbent, majd nagyon szórakoztatja, amit a tükörben lát.
Ez úgy tűnhet, mint egy kis, aranyos esemény, de az évek során, pszichoanalitikusok már vakarja a fejüket, és vitatkoznak, hogy milyen pillanatok, mint ezek képviselik a fejlesztés egy személy.
Szóval, mit jelent ez a kis pillanat? Nagyon egyszerű – egy gyermek először figyeli magát, regisztrálja—vagy döntő pillanat egy személy fejlődésében?
Jacques Lacan
Jacques Lacan francia pszichoanalitikus volt, akit Freud eredeti tolmácsának tartottak. Művei és meglátásai nagymértékben befolyásolták mind a 20.századot, mind a modern pszichológiát. Lacan apja gazdag üzletember volt, anyja pedig jámbor, katolikus nő. Lacanian tükör színpadi elmélet
Korán feladta az Istenbe vetett hitet, és megszállottja lett a filozófiának, a matematikának és az orvostudománynak. Orvostudományt tanult, ahol pszichiátriára szakosodott. Lacan „Tükörszínpadként”hívta fel a figyelmet a gyermekre.
Lacan talán legismertebb a tükör színpadi elméletéről, mivel harminc év alatt megfogalmazta és átdolgozta az elméletet.
Próbáljuk megérteni a tükör színpadát két szakaszban: az „ideális I” fázis
Lacan értelmezi Freudot, és hozzáteszi a Hilflosigkeit-elméletét, vagyis a tehetetlenséget. Lacan kijelenti, hogy amikor egy csecsemő születik, a különböző, új környezet mindenütt sok negatív érzést kelt a csecsemőben. A gyakori szorongás, félelem és zavartság a csecsemőt az örök tehetetlenség szakaszába vezeti. Ami végül segít a babának, az az a pillanat, amikor először megvizsgálja saját reflexióját. Lacan kijelenti, hogy ez a szakasz, a csecsemő életének kezdeti 6-18 hónapja az az idő, amikor nincs egyénisége. A tehetetlenség környezetében nő fel-feltéve, hogy az emberek körülötte vannak—, de nem „azonosítja” egy adott személyt.
Amikor a baba először néz magára a tükörben, mindezek az érzések fizikai formát kapnak—a test alakját. Abban a pillanatban, amikor a baba megrémül, végül személyként azonosítja magát, „egója” pedig megszületik.
Lacan kijelenti, hogy ez az azonosítás „gestalt” vagy egész életen át tartó mintát is létrehoz, amelyben az ember szinte soha nem igazán elégedett azzal, amit a tükörben lát.
Lacan szerint, amikor egy csecsemő ilyen mértékben tehetetlennek érzi magát, az első alkalommal, amikor látja a saját reflexióját, és fizikai formát kap minden ilyen érzésnek, egész életen át tartó minta alakul ki. Az ego kialakulása létrehozza az „ideális I” – t, így érzi/gondolja a baba belülről. Ahogy a baba felnő, folyamatosan összehasonlítja önmaga „ideális” változatát azzal, amit a tükörben lát.
A Társadalmi-Nyelvi Szakasz
Ahogy a baba felnő, most már nyelvtudást is tud gyakorolni, és több dolgot is elvehet a családtól vagy a környező társadalomtól. Lacan kijelenti, hogy ebben a szakaszban, a gyermekhez/családhoz közeli emberek szerepe fontos szerepet játszik az ideális I. mindannyian hallottuk a gyermekeknek adott bókokat, amikor nőnek, „ó, olyan jól nézel ki”, „úgy nézel ki, mint az anyád/apád”, „olyan magasnak és erősnek nézel ki” stb. Lacan kijelenti, hogy az ilyen megjegyzések segítenek a gyermek ideális I-jének fejlesztésében. Miután meghallgatta az ilyen bókokat, a gyermek azt fogja gondolni: „Igen, ez az, aminek lennem kell”.
Ha a gyermek nem tudja elérni azt,amit „kellene”, akkor elégedetlenséget teremt a fizikai énjével. Ez a fejlesztés során az ideális I ebben a szakaszban, ahol a gyermek is veszi, hogy az ötlet a példaképek.
A gyermek, saját ideálja szerint, létrehozza azokat a képeket / embereket a fejében, amelyekre törekedni akar. Ez annak az elméletnek a része, amelyet Lacan az 1960-as években újra megvizsgált, ahol hangsúlyozta a család szerepét, megmutatva, mennyire fontos a gyermek fejlődésében és egyéniségében.
Következtetés
A pszichoanalitikusok már régóta figyelik a gyermekkor szerepét a személyes fejlődésben. Azok a dolgok, amelyek „rendszeres” tevékenységeknek tűnnek, jelentős hatással vannak egy személy pszichéjére, valamint arra, hogyan fejlődik.
Az olyan fogalmak, mint az „ideális I”, éles emlékeztetőt jelentenek arra, hogy a gyerekek hogyan veszik fel a tudatalattijukban a legkisebb dolgokat, amelyek ezután egész életük során alakítják az elméjüket. Fontos, hogy az ilyen tényezőket ne csak szülőként, hanem emberként is felismerjük, mert nagyban segítik az Ön-önvizsgálat folyamatát. Nyilvánvaló, hogy egyikünk sem tudja teljes mértékben nyomon követni az egyes cselekedeteinket és érzelmeinket oda, ahol felvettük őket, de az olyan fogalmak, mint az ideális, egy nagyobb képet festek, amely alatt egyénekként megpróbálhatjuk teljes mértékben megérteni magunkat.